Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csernobili Atomerőmű

A Csernobili atomerőmű az egykori Szovjetunió, ma Ukrajna területén található nem messze a fehérorosz határtól.

 Az erőmű az emberi technikatörténet legnagyobb hatású, 1986. április 26-án hajnalban történt ipari balesetéről híresült el.

__________________________________________________________________________

Az erőmű felépítése

Az erőmű Kijevtől kb. 130 kilométernyire észak-északnyugatra helyezkedik el, Kopacsi falu és Pripjaty város között, a Pripjaty folyó vizével táplált mesterséges tó félszigetein fekszik.

Teljes működő kiépítettsége idején az erőmű négy, egyenként 1 GW villamos teljesítményt leadó erőművi blokkból állt, erőművi blokkonként egy-egy 3,2 GW hőteljesítményű RBMK-1000 típusú reaktorral rendelkezett; valamint két újabb blokk (az 5. és 6.) állt építés alatt, amit a Csernobili atomkatasztrófa miatt már nem fejeztek be.

Az erőmű reaktorai forralóvizes (BWR) jellegű, grafitmoderátoros, csatornarendszerű reaktorok, ezek közül az I. és II. reaktor I. sorozatú RBMK-1000, a III. és IV. reaktor II. sorozatú RBMK-1000 volt. A félbemaradt V. és VI. blokkba szintén II. sorozatú RBMK-1000 reaktorokat szántak. Ezek közül az V. reaktor máig félkészen áll a befejezetlen épületben.

Az I-IV. blokk kelet-nyugati tájolású hossztengelyben épített épületegyüttesben helyezkedik el. A szigorúan zárt üzemrész teljes hosszán végighaladó összekötő épület déli oldalán helyezkedik el a közös turbinacsarnok, északi oldalán pedig a reaktorok épületei állnak. Az V-VI. blokk felépítése a III.-IV. blokkéval egyezett volna meg, épületegyüttesét viszont attól távolabb, az erőmű központi területétől déli irányban elhelyezkedő mesterséges félszigetre húzták fel.

_______________________________________________________________________________________

 

A helyszín kiválasztása

A Szovjetunió minisztertanácsának 1966. június 29-i határozata alapján 1977-ig 11,9 GW erőművi kapacitást kellett a köztársaság területén létesíteni, melyből 8 GW RBMK rendszerű reaktorokkal épített atomerőművekkel volt termelendő. A déli integrált villamos főelosztó-hálózat legnagyobb energiaigényű területén (a központi övezetben) egy atomerőmű építésével a kritikus energiaigényt fedezhetőnek tartották. A döntést megelőző előkészítő munka során tizenhat lehetséges helyszínt mértek fel a kijevi, a vinnyicai és a zsitomiri területen. Az USZSZK (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) állami tervbizottsága a felmérések eredménye alapján a kijevi terület Kopacsi falujához közeli helyszínt javasolta az új létesítmény helyéül. A megfelelő kiterjedésű építési telek biztosítása érdekében Nagorci[1] és Podlesznij[2] falvakat lerombolták. Az új erőmű a tervekben a „csernobili erőmű” nevet kapta.

_______________________________________________________________________________________

A reaktortípus kiválasztása

 Az erőmű első létesítési fázisára (2 GWe) három tanulmányterv készült, rendre RBMK-1000 (BWR), RK-1000 (gázhűtésű, grafitmoderátoros reaktor) és VVER-1000 nyomottvizes (PWR) reaktorokkal. A szállítás és az építés költségei és lehetőségei miatt a Teploelektroprojekt által készített tanulmánytervek közül a Szovjetunió Energiaügyi és Nehézipari Minisztériumainak 1969. június 19-i közös határozata az RBMK-1000 reaktorokkal megépítendő erőmű tervét választotta ki, ezt a Szovjetunió minisztertanácsa is jóváhagyta. A kurszki és a leningrádi atomerőmű után a csernobili lett a Szovjetunió harmadik RBMK-1000 reaktorokkal működő atomerőműve.

_______________________________________________________________________________________

 

   Üzemi kronológia

  • 1976. május 15. Megkezdődött az erőmű környékének folyamatos sugárbiztonsági ellenőrzése.
  • 1976. október A hűtőtó feltöltése megkezdődött.
  • 1977. május eleje Az erőmű személyzete megkezdte az üzembe helyezés előkészítését.
  • 1977. június 8. A fűtőelemek munkába vételéhez kijelölték a belső szigorított biztonsági övezetet (ЗСР).
  • 1977. augusztus 1. Betöltötték az első fűtőelem-köteget.
  • 1977. augusztus 14. Az I. reaktor teljes fűtőelem-töltete berakás után a fizikai üzembe helyezési eljárás megkezdődött.
  • 1977. szeptember 18. Az I. reaktor kritikus, megkezdték a teljesítmény növelését.
  • 1977. szeptember 26. A II. turbógenerátort (ТГ-2) rákapcsolták a hálózatra.
  • 1977. november 2. Az I. turbógenerátort (ТГ-1) rákapcsolták a hálózatra, a hivatalos üzembe helyezési eljárást lezárták.
  • 1978. május 24. Az I. blokk elérte a tervezett 1 GW villamos teljesítményt.
  • 1978. november 16. Megkezdődött a II. blokk fizikai üzembe helyezése.
  • 1978. december 19. A II. reaktor kritikus, megkezdték a teljesítmény növelését.
  • 1978. december 21. A III. turbógenerátort (ТГ-3) rákapcsolták a hálózatra.
  • 1979. január 10. A IV. turbógenerátor biztosította az erőmű önfogyasztását. A II. blokk üzembe helyezése megtörtént.
  • 1979. április 22. Az erőmű által termelt villamos energia elérte a tízmillió MWh-t.
  • 1979. május 28. A II. blokk elérte a tervezett 1 GW névleges villamos teljesítményt.
  • 1979. október 5. Az első építési fázis (I. és II. blokk) elérte a 2 GW névleges villamos teljesítményt.
  • 1980. október 21. Az első 750 kV-os távvezetéket feszültség alá helyezték.
  • 1981. december 3. A III. blokkot üzembe helyezték.
  • 1982. szeptember 9. Az első jelentősebb üzemzavar az erőműben: eltört az I. reaktor egyik technológiai csatornája. A javítás az I. blokk üzemében komoly termeléskiesést okozott, a javítószemélyzetet jelentős (bár az akkor hatályos normákon belüli) sugárterhelés érte. Az I. blokk technológiai rendszerét, illetve a reaktorépület egy részét sugármentesíteni kellett.
  • 1982. március 8. Az erőmű által termelt villamos energia elérte az ötvenmillió MWh-t.
  • 1982. június 9. A III. blokk elérte a névleges 1 GW villamos teljesítményt.
  • 1983. november 25. Az első fűtőelemet berakták a IV. reaktorba.
  • 1983. december 21. A VII. turbógenerátort a hálózatra kapcsolták.
  • 1983. december 30. A VIII. turbógenerátort a hálózatra kapcsolták.
  • 1984. március 28. A IV. blokk elérte a névleges 1 GW villamos teljesítményt.
  • 1984. augusztus 21. Az erőmű által termelt villamos energia elérte a százmillió MWh-t.

______________________________________________________________________________________